Címlap Életmód Gasztronómia A jó kutyaiskola egyben gazdiképző is

ITT NEM CSAK AZ EB TANUL

Ember és állat egyaránt jól érzi magát a baráti közösségben

Idén áprilisban alakult meg az Újvárosi Mancsok Kutyaiskola és Terápiás Központ. Egy olyan közösséget álmodtak meg a kutyaiskola alapítói, ahol a gazdi olyan tudásra tehet szert, amit a hétköznapokban, a kutyával való együttélés során hasznosíthat.

– Az engedelmességi képzés mellett nagy hangsúlyt fektetünk a kutyák szocializációjára, a gazdi-kutya kapcsolatra, illetve arra, hogy a kutyusok szabadon játszhassanak egymással – kezdi az iskola bemutatását Farkas Csilla, az iskola vezetője. – A kutyáknak szükségük van a fajtársaikkal és a gazdival való közös programra, játékra. Az órákon bármilyen fajtájú, méretű, korú kutyát szívesen látunk, a túlzottan félős vagy agresszív kutyáknál a problémás viselkedést egyénre szabottan kezeljük. A foglalkozásokon pozitív megerősítéssel dolgozunk, mert bizonyítottan jobban tanulnak így a kutyák. Jutalmazunk, amikor megteszi, amit kérünk tőle, és sosem erőszakkal vezetjük rá arra, hogy mi a helyes viselkedés. Két dolgot tartunk fontosnak egy kutyánál: az egyik, hogy minden körülmények között 100%-ban behívható legyen, a másik pedig, hogy jó legyen a kapcsolata az emberrel és fajtársaival is. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az állat és a gazda viszonya rendezett, a végeredmény pedig egy boldog kutya-gazdi páros. Ezt szeretnénk elérni a gazdikkal közösen, nélkülük nem megy. Az iskola „bázisa” az erdei tornapályán van. Rajtam kívül Király Eszter és Liha Zsuzsanna foglalkozik a gazdikkal a képzésen, Hofman Viktória habilitációs kutyakiképző a háttérből segíti a munkánkat.
Fontos a pozitív megerősítés
– Korábban nem voltam nagy kutyás – veszi át a szót Liha Zsuzsanna, a Szállítómű logisztikai és elszámolási osztályvezetője. – 2011-ben fogadtam örökbe magát az ördögöt, Zserbót. Csillával, illetve a másik kutyussal, Tulipánnal más városba jártunk kutyázni, és ott találkoztunk a pozitív megerősítésen alapuló tanítással. Az fogalmazódott meg bennünk, hogy Dunaújvárosban is kutyázhatnánk hasonló szellemben. Ennek első lépcsője a falkaséta lett, amely már másfél éve sikeres. Majd egyre többen kérdezték Csillát, hogy nem gondolkodott-e kutyaiskola indításáról, hiszen időközben okleveles kutyatréner képesítést szerzett. Az idén minden adott volt ahhoz, hogy a kiképzés és a szocializációs foglalkozások megkezdődjenek. Közel harminc páros jár jelenleg az órákra, és a visszajelzések alapján örömmel teszik ezt.
A kutya az életed része
– A szüleimnél mindig volt kutyánk, az első, akire emlékszem egy kuvasz volt, Hattyúnak hívták – idéz fel gyerekkori emlékeket Tóth Szilvia, az Acélmű üzemgazdasági osztályvezetője. – Anyukám mesélte, hogy amikor járni tanultam, ő vigyázott rám, nehogy elessek. Tudtam, hogy felnőttként nekem is lesz kutyám. Hat éve van velem Marci, a golden retrieverem, illetve két éve Joey, a vizslám. A behívás mindig kritikus tényező, a „hozzám” vagy „gyere ide” következetes teljesítése balesetek, félreértések elkerülése szempontjából nagyon fontos, ugyanakkor megmutatja a gazdi és a kutyus közti kapcsolat szorosságát. A kutya, de a gazdi szempontjából is lelkileg egészségesebb a pozitív megerősítésen alapuló oktatás, biztosabb és szeretetteljesebb kapcsolatot eredményez. A kutya az életed része, az ő viselkedése, személyisége tükröz téged is. Fontos, hogy jó közérzetű, boldog kutyád legyen, ez pedig szerintem legjobban kutyaiskolában, illetve közös sétákra, túrákra járva érhető el. Egy közösséghez való tartozás egyébként is mindig jó, hát még egy kutyás csoporthoz! Én azt vallom, hogy akinek kutyája van, rossz ember nem lehet. A vidám kutyák és emberek társaságában eltöltött idő felbecsülhetetlen.
Dicséret jár a kölyöknek
– Szeretek a kutyákkal foglalkozni – meséli Bocz András, az Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok igazgatója. – A német juhászkutyák a kedvenceim. Jelenlegi kutyám, Rúfusz is ilyen fajta, öt hónapos. A kollégám felesége ajánlotta az Újvárosi Mancsok Kutyaiskolát. Tetszett a módszerük leírása, így azután Rufival elmentünk a kutyaoviba. Ennek már két hónapja, és azóta is szorgalmasan látogatjuk a nyugodt légkörű órákat, mindkettőnk örömére. Rufi azóta megtanult egy sor dolgot, utasításra ül, fekszik, helyben marad, illetve lábnál követ engem pórázon és anélkül is. Gyakoroljuk, hogy nyugodtan viselkedjen, ha kerékpáros jön, vagy másik kutya közelít, tanuljuk az idegen élelem megtagadását. Fontosnak tartok minden olyan feladatot, ami a hétköznapi életben segíti a kutyával történő boldogulást, növeli a bizalmat a kutyások iránt. Véleményem szerint – az eredmények ezt támasztják alá – a kiképzők jól végzik feladatukat. Gazdiként nekem is lecke volt, hogy mindig lelkesen megdicsérjem a szertelen kölyköt egy-egy jól teljesített gyakorlat után. Én is tanulok, nem csak a kutyám…

 

Keresés a teljes weboldalon