Címlap Gyári élet Az izzó acél csarnoka

Építők és szerelők a konverteren

Ha látogató érkezik a gyárba, az acélgyártás kapcsán először többnyire a konverter behemót gépezetét járja körül.

Megbámulja a hulladékkal teli rakéta pontos célzását, a nyersvas beöntését. Hátrébb kerülve kellő távolságból lesi a mintavételt, hátha elcsíphet egy-egy pillanatot, amikor beláthat a konverterbe, és rácsodálkozhat a buborékokkal fortyogó anyagra. Türelmesen várja a csapolást, a fehéren izzó anyag megjelenését és zúdulását.

Természetes kellékei az anyag körforgásának a levegőben lebegő, avagy a síneken mozgó üstök. Ránézésre egyszerűnek tűnő edények, miközben precízen kimunkált szerkezetek. Mielőtt bemutatná az üstelőkészítő feladatát, és az ott végzett munkafázisokat, Szikra Tamás, a konverter üzemvezetője az acélgyártás jelenlegi helyzetéről ejt szót:
Szikra Tamás – Mióta egykohós a nyersvasgyártás, mi is lassúbb ütemben termelünk. A konverter csúcséve 2007-ben volt, 1 700 000 tonna acél gyártásával. Tavaly 744 000 tonna volt a teljesítményünk. Hozzáteszem, a berendezések működtetése, a biztonságos munkavégzés ugyanazt a készenlétet kívánja meg műszakonként öt-hat adag elkészítéséhez is, mint tíz-tizenkettőéhez. Teljes kapacitással kell dolgozniuk az üstelőkészítőknek is, köztük a tolózárszerelőknek és az üstfalazóknak.
Laikusnak is érthető módon magyarázza el Szikra Tamás a nyersvasat szállító, valamint az acél csapolásához használatos üstök különbözőségét. Vasúton érkezik a nagyolvasztóból a nyersvas, amit a keverőbe öntenek, ott átlagolódik a több kohói csapolásból származó nyersvas összetétele, hőmérséklete. A keverőből speciális, ún. nyersvasbeöntő üstökbe csapolják, daru segítségével öntik az alapanyagot a konverterbe. Ennek az üstnek tíz-tizenöt percig kell bírnia 1300 Celsius körüli hőfokot. Korábban nyolc-kilencszáz adag volt a tartósságuk, most öt-hatszáz adag közé esik. Nem tesz jót a szakaszos üzemmód a tűzálló anyagoknak sem.


Kínából is érkezik tégla
Folyamatosan figyelik a falazat állapotát a nyersvaskeverőnél dolgozó olvasztárok. Nagy szakmai tapasztalattal rakják ki időben javításra, avagy kitörésre az üstöt, még mielőtt a folyékony anyag utat találna a páncélig az alig látható repedések között. Mást használnak az acél csapolásához, majd az üstmetallurgiai műveletek után az anyag folyamatos öntőműbe szállításához. Az acél 1600 fokosan érkezik az üstbe, és körülbelül két órán át teszi próbára a tűzálló falazatot. Az üst páncélját egy hőszigetelő paplan védi. Erre falazzák a munkatéglákat, tizenkilenc-húsz tonnát, az aljára nyolc tonna betont helyeznek. Tudható a különböző funkciójú tűzálló téglák és az összeillesztésükhöz használt masszák kémiai összetétele. Sokat fejlődött a tűzállóanyag-gyártás az elmúlt húsz évben. Míg korábban tizennyolc-húsz adagot bírt egy-egy falazat, addig ma hetven-hetvenöt adagig használhatják. Németországból, Kínából érkezik a konverterbe az üstök bélése.
Érdekes kirándulás a konvertercsarnok körüljárása. Útközben szakmai elkötelezettségéről kérdezem Szikra Tamást. Ismerve a vasgyári mérnökök pályáját, valahogy természetes, hogy ő is itt kezdte alkalmazotti létét ’88-ban, a főiskola befejezése után. Annyit árul el magáról, hogy első generációs kohász, Pusztaszabolcsról jött a Bánkiba, onnan ösztöndíjjal a főiskolára. Általános iskolásként járt a Martin-soron, ami nem nagyon tetszett neki. A konverter más… Kiismerte, megtapasztalta az üzemet, érti és szereti a szakmáját.


Tolózárak az üst alján
Amúgy is félbehagyható étkezést szakítok meg, amikor a pihenőben köszönök a tolózárszerelőknek. Vezetőjük, Füredi János félretolja a gyorsan elfogyasztható, falatokra porciózott ételt:
Füredi János – Hozzánk érkezik vissza az üst. Minden egyes csapolás előtt ellenőrizzük a tolózárat. Króm-oxid tartalmú homokkal van feltöltve a kiömlőrendszer, így a magas hőmérsékleten is megőrzi tulajdonságát az anyag, kifolyik, miután a FAM-on a zárat kinyitják. Fontos, hogy az öntőgép folyamatosan kapja az anyagot.
Egy esetlegesen beragadt tolózár összekuszálhatja a körültekintően szervezett napi rutint. Nem egy közönséges retesz a tolózár, állapítom meg magamban, de bizonyosságot a valóságos látvány ad. Érkezik az üst, otthagynak a szerelők, távolról figyelhetem munkájukat. Kitakart fény szürkületében, sugárzó forróságban matatnak a tolózárszerelők, szikrák ömlenek mozdulataik nyomán. Sistergés, zaj, majd elemeli a daru az üstöt. Ezek szerint kész. Fedél kerül rá, hogy ne hűljön ki, gázra teszik, ezer fokon várakoztatják. Valameddig elkíséri Füredi János, közben beszélgetünk erről a különös munkáról. Gondolom, aligha ébredt kamaszként arra, hogy tolózárszerelő szeretne lenni a vasműben.
– Növénytermesztő gépész az eredeti szakmám, azóta tíz másik szakmát is szereztem, még mestervizsgát is, víz-, gáz-, csőhálózat-szerelésből. Nem tudni, mi lesz a jövő, azt vallom, kell a szaktudás, hogy bármikor meg tudjon élni az ember itt, a városban. Megbarátkoztam a vasművel, semmi gond ezzel a munkával.
Néha meleg a helyzet – jegyzi meg humorra véve a valóságot –, de azért vagyunk itt, hogy megoldjuk. Még megtudom, hogy ’84 óta dolgozik a vasműben, huszonnégy éve vezető szerelő. Működtet egy vállalkozást és lelkes támogatója a kispályás focinak. Ha a térde engedi, játszik is.


Házat, üstöt építenek
A csarnok távolabbi részében dolgoznak az üstfalazók. Állványaik közé beférne egy többemeletes épület is. Láthatóan elkészült az egyik üst bélése, szépen kisimítva vár száradásra, elszállításra. A másikon még akad munka, körülötte szürke, nehéz szagú tűzálló téglák sorakoznak.
Hári János – Nehezebb ez a tégla, mint amit házépítéshez használnak – mondja Hári János konverter üstfalazó – naponta öt-hat tonnát emelünk meg belőle. – Kőműves az alapszakmám, huszonöt éve kezdtem a tűzálló téglagyárban, jól ismerem a technológiát. Háromféle téglából alakítjuk az üst belsejét. Többen dolgozunk együtt, vigyázunk egymásra – zárja rövidre a veszélyekkel kapcsolatos kérdésemet. Még elárulja, hogy nagykarácsonyi, ott épített házat maguknak. Szereti a szakmáját, de a vasműn kívül nem nagyon van munka.
Megerősíti tapasztalatát munkatársa, Horváth István, aki hat éve dolgozik üstfalazóként:
– Ausztriában dolgoztam tizenkét évet vállalkozóként, de a távollétet megelégelte a család. Fiatalon szerettem volna itt, a vasműben kemencekőművesként elhelyezkedni. Akkor nem sikerült, most kaptam lehetőséget a sorstól. Nem olyan változatos munka az üst falazása, mint egy ház felépítése az alaptól az utolsó simításig, de legalább akkora felelősség. Egy üst belseje több bélésből áll, az elhasználódottat kitörjük és precízen, figyelemmel rakjuk az újat. Munkánk része az üstfedelek betonozása, javítása is. Nem unatkozunk – foglalja össze a műszakot kiadó teendőket, és efelől nincs is kétségem. Szakmaválasztását firtató kérdésemre elgondolkodtató, őszinte választ ad:
– Heten voltunk testvérek, egy kétszobás lakásban éltünk. Megfogadtam, hogy külön szobát építek ma­gamnak…
Teljesült az álma, szép családi házat épített Előszálláson. Fia gépészmérnök lett, lánya pedagógus. Óvónő feleségével a nyugdíjas éveiket tervezik. Addig is, kollégájával felállványozzák belülről a következő üstöt. Szürke téglákkal kifalazzák, világos masszával öblösre simítják, az alját lebetonozzák, hogy elbírja az ezer fokon fortyogó anyagot.


Kaszás Éva

 

Módosítás: (2014. május 21. szerda, 06:41)

 

Keresés a teljes weboldalon