Címlap Gyári élet Hengerelőkészítők a Meleghengerműben

TONNÁK ÉS SZÁZADMILLIMÉTEREK

Ki tudja, hányszor bámultam időtlenül a Meleghengerműben a vörös megannyi színében izzó, hengerek között kígyózó acélszalagokat.

Mindig is lenyűgöztek a méretek, a hőfokok, az állandó mozgásban lévő gépek. Sosem gondoltam, hogy a hengereket cserélik, mígnem egy alkalommal láttam, ahogy egy daru segítségével, apró mozdulatokkal a helyére illesztettek egyet. 


Minden gépészeti elemet ismerni kell
Őszinte meglepetést okozott a hengerelőkészítő műhely látványa, az állványokon tárolt hengerek nagysága és különbözősége.
– A legnagyobb a VI. állvány támhengere, csupaszon 38 tonna, szerelt állapotban pedig 73, a legkisebb pedig 6 és fél tonna csupaszon – magyarázza Varga János, a Meleghengermű gépészeti üzemének vezetője. – Folyamatosan működik a hengermű, így a kiszolgálók is folyamatosan dolgoznak. A hengerelőkészítő műhely a gépészeti üzem része, a hengerek élete összefügg a gépészeti elemek életével – teszi hozzá. Munkájuk sokrétűségét érzékeltetve megjegyzi, nyolcszáz méter hosszú a Meleghengermű, és nekik ismerni kell minden gépészeti elemét, pincétől a padlásig. A hengerekkel való foglalatosság, bár iskolában nem tanítják, mégis külön szakmává vált. Jelenleg ötvenhatan dolgoznak a műhelyben. Jól ismerik a hengerállványokat, a munka- és támhengereket, azok csapágyazását, egyéb szerelvényeit.
– Tervezhető a fogyás. Ismerjük a hengerlési programot, kilométerre, tonnára. Tudjuk, hogy egy garnitúra, azaz tizenkét munkahenger hány órát dolgozhat. Általában két-három garnitúrát cserélünk naponta, de előfordulhat gyakoribb csere is. A támhengereket kéthetente, az előnyújtói vízszintes hengerállvány hengereit átlagban naponta, míg a függőlegesét háromhavonta cseréljük – részletezi feladatukat Varga János. Mindez persze a leegyszerűsített változat: számos apró körülmény, feltétel bonyolítja, hogy éppen melyik állványba milyen henger kerülhet, és azt miképpen kell rendelkezésre bocsátani a szükséges mennyiségben és időben. Ma már pontos műszerek segíthetnék a kopás, valamint a megmunkált henger alakjának meghatározását, de ezen a téren komoly fejlesztésekre lenne szükség. Kitér arra is, hogy a legtöbb henger cseréjét korábbi tapasztalatok, kísérletek alapján ütemezik.
Jól tudhatja, mi lehet ez a tapasztalat, hiszen ’92-ben, a főiskola befejezése után itt kezdett. Végigjárva a szamárlétrát, 2006 óta vezeti a gépészeti üzemet:
– Szakmailag érdekelt a gépészet, a karbantartás, az operatív irányítás közelsége. Eléggé kézzelfogható munka, így sokan hihetik, hogy értenek hozzá – foglalja össze gyári pályafutását, majd visszatér a hengerekhez.
– Különleges anyagból öntik a hengereket. Különböző állványokban, figyelembe véve a gyártási programot, esetenként eltérő hengereket használunk. Hengerlés közben felületük kopik, illetve sérül, ezért szükséges a palást felületi minőségének helyreállítása – köszörüléssel.

Kiszolgálni a hengersort
A hengersor csak rövid időre állhat meg, a kiszedett henger helyére azonnal újat raknak. Mindig készenlétben vár egy-egy garnitúra. A folyamatosságról az előkészítők gondoskodnak. Fő feladatukat három szóban foglalta össze Krucsó Dániel, a hengerelőkészítő műhely megbízott művezetője: kiszolgálni a hengersort.
– Vegyes a gépparkunk, négy köszörűgépen dolgozunk. A legfiatalabb huszonhárom éves, az már nem orosz gyártmányú. Ezen az egy gépen mérőműszer rajzolja, hogy milyen lett a henger formája. Amit a világ elvár, az a piaci pontosság, azaz, hogy a hengerelt szalag századmilliméter pontosságú legyen.
Természetes ez az elvárás egy autóalkatrésznél, de nagy kihívás a tonnákban mért hengereknél. Méretesek a köszörűgépek, daruk emelik be a munkadarabokat. Nem is értettem, hogyan látnak meg a másfél méternél hosszabb, hatvan-hetven centi átmérőjű hengereken milliméternél kisebb eltérést.
– Ide születtem az iskola után – magyarázza Krucsó Dániel –, forgácsolóként végeztem ’89-ben. Gyakorlat nélkül kezdtem itt, életemben nem láttam ekkora vasdarabokat, ijesztően nagynak tűntek a berendezések is. Ezt nem tanították az iskolában, csak itt lehetett ellesni az öregektől. Ez külön szakma, szeretni kell, van benne kihívás. Érezni kell a hengerek felületét…
Szóba kerül az első önállóan köszörült henger, hisz milliós értékről szólva, a selejt megengedhetetlen.
– „Vén bútordarab” kolléga mellé állítottak, eleinte csak lapátolni, takarítani – emlékszik Krucsó Dániel. – Aztán lassanként átvehettem tőle egy-egy munkafázist. Kezdetben ideges voltam a minőség miatt, folyamatosan mértem a patkó mikrométerrel…

A gép meg a kezelője
Az én szemem nem tesz különbséget már köszörült és köszörülésre váró henger között, de azt látom, hogy férfias, kemény fizikai munka is a hengerelőkészítőké. Ránézésre a köszörűkő cseréje is két embert kíván. Őszintén kérdeztem, miért maradnak meg itt hosszú évekig, évtizedekig az emberek? A választ Pock Antal adja meg, aki ’79-ben végzett forgácsolóként, és 1985. június 15. óta köszörüli a hengereket:
– Szerettem vassal foglalkozni. Szenzációsnak tartottam akkora erővel megmunkálni a vasat, amit a forgácsológépek tudnak. Esztergályosként is átjártam ide dolgozni. Fiatal házasként kellett a pénz, a pluszmunka. Most is tetszik a munkám, a por, a zaj ellenére is. „Őskövületeken” dolgozunk, apró ráncfelvarrások történtek csak a gépeken. Amit nem tudtam megszokni, az a folyamatos váltóműszak. Mégis ideragasztott a kilencvenes évek elején beszerzett, most huszonhárom éves gép. Akkor ez csúcstechnológiának számított a CNC-vezérlésével. Megtanultam. Legutóbb tíz éve volt egy fejlesztés, magyar vezérlés került rá, egy nyílt rendszerű. Többet hozzáadhat a gép működéséhez a kezelője. Pont akkor tanultam informatikát. Nincs két egyforma program, érdekes munkaprogramot írni egy köszörűgépre, műszakonként hat-hét munkadarabot készítek.

A jó köszörűs tudja, mikor mérjen
Idekerülése után néhány hétbe beletelt Kucsera Gábornak is, hogy hinni merjen a mérési eredményeknek. Ő a fiatalabb korosztályt képviseli a műhelyben:
– Autószerelő a szakmám, ’98-ban végeztem el a középiskolát Vácon. A család miatt jöttünk ide feleségemmel Nógrád megyéből. A gyerekeknek nyugodtabb a dunaújvárosi, kulcsi környezet. Feleségem a baracsi iskolában kapott állást, én munkaerő-kölcsönzőn keresztül kerültem ide, a műhelybe. Korábban az IBM váci gyárában kézzel megfogható, apró alkatrészekkel dolgoztam. Az első benyomásom az volt, hogy itt minden nagyon nagy… Megtetszett a munka és azóta már megszereztem a CNC forgácsoló képesítést is. Érdekel az egész folyamat. Ezeken a hatalmas hengereken két századmilliméter tűréssel dolgozunk. Látni nem lehet, érezni kell. A jó köszörűs tudja, mikor mérjen…
Valaki hátulról mintegy zárásként közbeszól: – A szikra színéről is látni, hogy hol tart a henger…
Ellenérv nélkül fogadtam el a megfoghatatlant. Ki­se­gítettek még egy fontos információval: a henger­előkészítőben lakatosok és darusok is dolgoznak. Nél­külük a köszörűsök nem boldogulnának. 

Módosítás: (2014. június 24. kedd, 21:36)

 

Keresés a teljes weboldalon