Címlap Hírek Köszöntők Jog és kötelesség

Választásról választásra élünk idén. Épphogy lezárult az országgyűlési voksolás, máris jön az európai parlamenti hajsza a szavazatokért, majd ősszel még a helyi önkormányzatok új összetételéről is dönthetünk.

A népképviseleti rendszer, a fejlett demokráciákat jellemző intézmény hosszú utat járt be, amíg az athéni cserépszavazás intézményétől (igaz, ott még befolyásos személyek száműzéséről döntöttek…) eljutott a mai, elektronizált, modern változatáig.
A középkori Magyarországon kezdetben a nemesek kiváltsága volt, hogy követeket küldjenek az Országgyűlésbe. Az 1848-as áprilisi törvények értelmében már nem a származás után járt a választójog, hanem a vagyoni helyzet alapján. Az első népképviseleti országgyűlési választást 1848. június 15. és július 2. között tartották meg. Turpisságoknak már az akkori politikusok sem voltak híján: a Batthyány-kormány képviseletében eljáró főispánok gondos előkészítő munkája eredményeként közel 300 körzetben csak egyetlen jelölt volt, az eredmény sejthető...
A Friedrich-kormány rendelete alapján tartották meg 1920 januárjában az ún. nemzetgyűlési választásokat. Ezen már több mint hárommillió választópolgár szavazhatott, és ekkor járultak először az urnához parlamenti választásokon nők Magyarországon.
Egyes országokban a választójog egyben írásban rögzített kötelesség is: Belgiumban a jogszabályok az elbliccelt voksolást minden szinten mind a mai napig büntetik. Hasonló a helyzet egyebek közt Cipruson, Görögországban és Svájc egy kantonjában is.

 

Módosítás: (2014. április 15. kedd, 16:51)

 

Keresés a teljes weboldalon