Címlap Hírek Tudományfigyelő Autóipari beszállítás, mint kitörési pont

A NIÓBIUMMAL ÖTVÖZÖTT ACÉL JELENTHETI A JÖVŐT

Dr. Hardy Mohrbacher az Innovációs Igazgatóság visszatérő vendége

Ismét neves acélipari szakértő, dr. Hardy Mohrbacher, a NiobelCon BVBA acélipari tanácsadó cég tulajdonosa és ügyvezetője volt az ISD Dunaferr Zrt. Innovációs Igazgatóságának vendége.

A világszerte elismert tanácsadó a Dunaújvárosi Főiskola koordinálásában zajló, „Nagy teljesítőképességű szerkezeti anyagok kutatása” című, TÁMOP-projekt szakértőjeként Dunaújvárosban járva, szívesen vállalta, hogy az érdeklődő dunaferres szakemberek és főiskolás hallgatók előtt áttekintést nyújt az autóiparban használatos, nagy teljesítőképességű acélokról, illetve azok szűkebb szegmenséről, a sajtolószerszámban edződő, nióbiummal mikroötvözött minőségekről. A 30-40 hallgató érdeklődésével kísért előadást dr. Csepeli Zsolt, az Innovációs Igazgatóság főosztályvezetője segítségével foglaltuk össze.
Prezentációval kísért előadásának első felében Hardy Mohrbacher általános összképet adott az autóipar által felhasznált nagy teljesítőképességű acélok világáról, kimutatva, hogy az ezredfordulótól napjainkig hogyan tolódott el a minőség az egyre nagyobb szilárdságú acélok irányába.
Az ilyen típusú acélok egyik speciális minőségéről, a sajtolószerszámban edződő acélokról szólva, elmondta, hogy ezt a típust – szilárdsága és kopásállósága miatt – már a 70-es években elkezdték használni a mezőgazdaságban, az utóbbi 10-20 évben pedig az autóipari gyártók figyelmének is fókuszába került. Az egyébként Dunaferres technológiával is előállítható kémiai összetételű acélt főként abból a szempontból vizsgálják a szakértők, hogy az milyen módosításokkal volna optimalizálható az autóipari felhasználás számára. A lemezvastagság és az edzhetőség szempontjai mellett a kémiai összetétel megváltoztatása is a kutatás tárgya, így a nióbium hozzáadásával elérhető szemcsefinomítás által eredményezett mechnikaitulajdonság-javulás rendkívül biztató kilátásokat mutat az anyag jövőjére nézve. Illusztrációként az előadó az eredeti, 22MnB5 anyagjelű, bórral mikroötvözött acélt hozta, amelyből véleménye szerint a vékonyabb lemezvastagságnál a bór elhagyható, viszont a szemcsefinomításhoz kiválóan alkalmazható a nióbium, mint ötvöző anyag. Noha a nióbium önmagában meglehetősen drága anyag, mikroötvözőként csak nagyon kevés – 1 tonna acélhoz kb. 500 g – kell belőle, így az ára az általa elérhető lemezvastagság-csökkenés következtében gyakorlatilag megtérül. További haszonként jelentkezik az ötvözet mechanikai tulajdonságainak javulása és a csökkentett súly által elérhető energia-megtakarítás.
Az előadást követő konzultáción számos kérdés hangzott el, ezek közül talán a legérdekesebb az alumínium, mint karosszéria- alapanyag összefüggésében hangzott el. Az előadó ismertette az alumíniumötvözet rendkívül előnyös tulajdonságait, mint a korrózióállóságot, illetve az alacsony fajsúlyból eredő, rendkívül kedvező energiafelhasználást, hozzátéve, hogy ugyanakkor az alumínium nem csak drága, nehezen hegeszthető, és a hőtágulási tényezők különbözősége miatt az acélokkal történő együttes alkalmazása is rendkívül problémás, de a jelenlegi viszonyok mellett a gyártók is képtelenek lennének kielégíteni az iparág által támasztott mennyiségi igényeket.
Mivel a Dunaferrnél már korábban is zajlottak kísérletek a nióbiummal ötvözött acélokkal, az előadáson elhangzottak feltétlenül hasznosak a tapasztalatok összegzése és az újabb kérdések felvetése szempontjából, amelyek megoldását illetően a vasműs szakemberek a személyes kapcsolatok alapján bizton számíthatnak dr. Hardy Mohrbacher segítségére.

 

Keresés a teljes weboldalon