Címlap Kitekintő Túl a mélyponton a magyar gazdaság?

TÖRÉKENY A POZITÍV IPARI TREND
gki A közelmúltban publikálta jelentéseit a magyar gazdaság várható kilátásairól a két tekintélyes magyar gazdasági kutató műhely, a GKI Gazdaságkutató Zrt., illetve a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. Sajtótájékoztatójukon meghívottként az ISD Dunaferr Zrt. Marketing Igazgatósága is képviseltette magát. Mindkét elemző egyetért abban, hogy 2013 második félévére javulnak a magyar gazdaság kilátásai. A recesszió mélypontján túljutottunk, a növekedés üteme és kifutása azonban bizonytalan.

2011-2012-ben a magyar GDP lényegében stagnált, idén 0,3%-kal nőhet a gazdaság és jövőre is csupán 1,2-1,5%-os növekedésre számíthatunk. Az idei 0,3%-os növekedés hátterében elsősorban a mezőgazdaság kiemelkedő — optimális viszonyok esetén 20%-os — javulása és az ipari termelés 0,5%-os emelkedése áll. Mivel a mezőgazdaság aránya a GDP termelésében sajnos csak 4%-os, így kiugró növekedése is csak korlátozott mértékben hat az ország gazdasági teljesítményére. A pozitív ipari trend törékenységét mutatja, hogy a legutóbbi KSH jelentés szerint májusban év/év alapon az ipari termelés az áprilisi lendület után 2,1%-kal csökkent, ami a szakemberek szerint elsősorban a Suzuki átmeneti műszakszám csökkentésének tudható be. Jó hír ugyanakkor, hogy az Audi autógyára júniusban megkezdte termelését és a Suzuki is visszatért a kétműszakos munkarendhez.
A hosszú évek óta folyamatos visszaesést mutató építőipar idén várhatóan újra növekedésnek indul, a 2% körüli érték azonban a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva még nem jelent igazi élénkülést. Az építőipar tevékenysége 2006 óta folyamatosan és nem csekély mértékben csökkent, napjainkra teljesítménye a 2005. évi szint 60%-a körül mozog. A 2%-os bővülés főként egyes központi beruházások (országutak, egyéb utak stb.) fejlődésének köszönhető, az épített lakások száma azonban tovább csökken.

 


A rövid távú pozitív előrejelzések és a konjunktúra index javulása ellenére Vértes András, a GKI elnöke szerint növekedési fordulat nem következik be, mivel a belföldi piac idén és jövőre is nyomott marad a nulla fogyasztási prognózisnak és a csökkenő beruházási aktivitásnak köszönhetően. A feldolgozóipar kivételével a beruházások a 13-14 évvel ezelőtti szinten mozognak, a lényeges nagy beruházó ágazatok esetében nincs pozitív változás. A beruházások az idén sorozatban immáron hatodik éve csökkennek, a folyamatosan negatív tendencia nemcsak egy adott gazdasági év eredményeit, hanem az elkövetkező évek növekedési kilátásait is minimálisra csökkenti. A kis- és középvállalatok — néhány kivételtől eltekintve — képtelenek növekedni. A vállalatok számára kedvezőtlennek tűnő környezetben a multinacionális cégek egy része visszavonul hazánkból, de minimum visszafogják fejlesztéseiket, a működő tőke beáramlása lelassul, a tőkekihelyezések felerősödnek. A fő problémát a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a vállalatok gyanakvása jelenti. A külföldiek a magyarországi befektetések helyett a környező országokat választják, hasonlóan a sikeres magyar középvállalatokhoz. Mindezek hatása a magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti, az ország folyamatosan leszakad a régiótól és az EU-tól.


A gazdasági fejlődést nem segíti az sem, hogy a világban erősödnek az úgynevezett turbulens hatások, újabb jelentős ingadozások várhatóak. Alapvetően a kínai és az amerikai bizonytalanságok miatt változó piaci mozgásokra számíthatunk, Kínában éleződnek a növekedési és banki likviditási problémák, ami meghatározóan növeli a nemzetközi kockázatokat.
A lakosságot jelentős mértékben érintő két tényező, az infláció és a munkanélküliség alakulására vonatkozóan az előrejelzések kis mértékben eltérnek egymástól. A KOPINT-TÁRKI a lakossági nettó keresetek 2,5%-os bővülésével számol az idén, ugyanakkor ennek hatására nem várható a fogyasztási kedv élénkülése, mivel a lakosság a növekmény jelentős részét várhatóan a devizahitelek törlesztésére, illetve megtakarításokra fordítja.
Az infláció a GKI prognózisa szerint várhatóan 2,2%-al nő. A KOPINT-TÁRKI lényegesen alacsonyabb, 1,6%-os előrejelzésénél már figyelembe vették az összes eddig bejelentett és várható, központilag szabályozott rezsicsökkentés hatásait is. A munkanélküliségi ráta esetében mindkét cég 10,9%-os stagnálásra számít 2013-2014-ben. Vértes András szerint a foglalkoztatás a közmunkával emelkedik, a magánszektor valós foglalkoztatása viszont várhatóan csökken.
Forrás: KOPINT-TÁRKI: Konjunktúra jelentés
GKI: Előrejelzés 2013-ra
( 2013/2 prognózis )

Módosítás: (2013. július 17. szerda, 06:06)

 

Keresés a teljes weboldalon