Címlap Múlt és jövő Négy évtizede működik a FAM

A folyamatos acélöntés a Dunai Vasműben

Nevezetes évforduló érkezett el idén az Acélmű életében. Augusztus 12-én volt 40 éve annak, hogy az I. sz. FAM-ot (folyamatos acélöntőmű) üzembe helyezték. Összeállításunkban felidézzük az üzem történetének legfontosabb állomásait, valamint régi és jelenlegi kollégák mesélnek a kezdetekről és a jelenről.

A FAM története

Már 1968-ban megfogalmazódott a vasmű vezetésében, hogy a termelés hatékonyságának növeléséhez jelentős technológiai váltásra van szükség: be kell vezetni a folyamatos acélöntést és fokozatosan meg kell szüntetni a kokillaöntést. Ez a folyamat sok éven keresztül zajlott, de a döntés helyességét utólag igazolta a jelentős anyag- és energiamegtakarítás a korábbi technológiához viszonyítva. Az acélöntés szűk keresztmetszete volt az Acélműnek, ez is indokolta a FAM-ok telepítését. Az előzetes terveknek megfeleklően kettő, egyenként kétszálas, függőleges elrendezésű öntőgépet telepítettek a Martin-csarnok mellé, 800 000 tonna/év kapacitással. Az I. FAM-ot 1973. augusztus 12-én, a II. FAM-ot egy évvel később helyezték üzembe.

A mögöttünk álló négy évtized során számos technológiai fejlesztés valósult meg az üzemben. A jelentősebb állomások:

— 1983-ban az öntőüst-fordítóállványok telepítése megteremtette a folyamatos öntés, a szekvensszám növelésének lehetőségét. Megvalósult a másodlagos hűtőzónában az ún. gerendás szekció 12 görgős szekcióra való kiváltása.

— 1989-től — köszönhetően a világszínvonalú tűzállóanyagoknak — létrejött az úgynevezett zárt öntési lánc, így jelentősen javult a reoxidáció elleni védelem és lecsökkent a levegő nitrogéntartalmának acélba való bejutása. Az 1200 mm-es kristályosítókat 700 mm-es lábgörgős kristályosítókra cserélték, ezáltal ideálisak lettek a primer hűtés paraméterei. Az Acélmű számítógépes fejlesztései során összhangot teremtettek a rendszerben „a pincétől a padlásig”: a kristályosítói szintmérés, szintszabályozás, a másodlagos hűtés folyamatirányítása, a húzóhengerek nyomásszabályozása, a brammavágás automatizálása és a brammafestő gép telepítése „csak” a jelentősebbek.

— 1999-ben az LD konverter másodlagos metallurgiai állomásával párhuzamosan megnövelték az öntőgépek metallurgiai hosszát, és kialakították a hűtőzóna alsó részében a kétközeges hűtést (levegő- és vízporlasztás), így megemelkedett az öntési teljesítmény, valamint új hűtési modell lett kialakítva.

 

— 2010-től a bramma felületi problémák javítása érdekében nikkelbevonatos kris­tá­lyosító­kat alkalmaznak a FAM-on.

— Az Acélműben használatos tűzállóanyagok minőségének javítása folyamatosan valósult meg.

Kiváló lemezacélokat gyártottak

— A FAM első üzemvezetője Magyar István volt, az ő ideje alatt kerültem ide 1971-ben — idézi fel emlékeit Hamvas Rezső. — Fiatal mérnökként rögtön kiküldtek bennünket a németországi Riesába és az ukrajnai Donyeckbe tanulmányútra. Az első öntésre 1973. augusztus 12-én, vasárnap került sor. Két műszakban kezdtünk termelni. Akkor mi még lelkesedésből dolgoztunk, ha kellett, felkeltünk hajnali négykor, hogy műszakkezdésre felfűtsük az üstöt. A brigádéletet a műszakok alkották, a miénk neve „Augusztus 12.-e” brigád volt. Tartottunk például focibajnokságokat, de mivel mindenki ekkor kapott lakást és sorban születtek a gyermekek, sokat segítettünk egymásnak is. Mi napi szinten azért dolgoztunk, hogy elvégezzük azt a feladatot, amiért a vasmű létrejött, azaz többek között kiválóan mélyhúzható lemezacélokat gyártsunk, például a Volán buszok karosszériájához vagy a bonyhádi zománcárugyárnak.


Hogyan lesz a folyékonyból szilárd?

Takács Lajos életében az első munkahely volt a FAM.

— 17 évesen kerültem ide, jelenleg gépmesterként dolgozom. Akkoriban néha azt sem tudtam, hogy az épület melyik szintjén vagyok… Rendkívül kíváncsivá tettek a kristályosodási folyamatok, tudni akartam, hogyan lesz a folyékony acélból szilárd. 1974. július 18-án kezdtem a munkát első beosztásomban, mint vizes kormányos. Feladatom a másodlagos hűtés koordinálása volt, de akkor még minden kézi vezérléssel, csapok elforgatásával történt.

A technológia folyamatosan fejlődött. Mintegy három évvel ezelőtt munkatársaimmal együtt támadt egy ötletünk a buga hosszának pontos ellenőrzésére, egy mérőpadot találtunk ki — a kollégák el is nevezték „Taki-méter”-nek —, amelynek segítségével távolból is le lehet olvasni a görgősorról kitolt meleg buga méretét.


Egyenletes, programozható termelés

— Öntősegédként kezdtem az öntőcsarnokban, majd végül a FAM üzemvezetője lettem, 1982 és 2006 között irányítottam az üzemet — meséli Tar Gyula. — A ’82-ben még évi 83 szálszakadással és
23,8 százaléknyi metallurgiai hibával üzemelő FAM-on ’88-ra sikerült elérni évente
1,4 millió tonna acél leöntését, 38 darabos illetve 4,5 százalékos mutatószámokkal. Köszönhetően annak, hogy az öntődaruktól az öntést átvették a beépített fordítóvillák, valamint a kiváló minőségű tűzállóanyagoknak és a közbenső üst átalakításának, a termelés egyenletessé és programozhatóvá vált. A második nagy vízválasztó fejlesztés a folyamatirányító rendszer volt, amellyel megteremtődtek a minőségi öntés feltételei, ezt követően már nem tudtak a kollégák annyi acélt gyártani, amennyit le ne tudtunk volna önteni. Szerencsésnek érzem magam a FAM-on eltöltött majdnem negyed évszázadnyi időszak miatt, mert a kollégáim munkája révén a technológia szinte teljesen átalakult, megújult, és én ennek részese lehettem

Rengeteg munka, hosszú tárgyalások

„1982-ben kezdődött, hogy belekeveredtem a FAM-ba annak rendje és módja szerint:
dr. Répási Gellért vezérigazgató-helyettestől feladatként kaptam meg, hogy térképezzem fel és írjam össze a problémákat. Innentől lettem a FAM szerelmese” — meséli első FAM-os, meghatározó erejű teendőjéről dr. Szücs László, aki rá két évre már az Acélmű Gyáregység műszaki vezetője lett. Az akkoriban havonta tartott FAM szekcióüléseken az egykorú, fiatal szakembergárdától jöttek az ötletek és két nagy cél bontakozott ki: a tűzálló anyag minőségének javítása az acél tisztaságának növelése érdekében, és a hűtés hatékonyságának növelése a fúvókákon keresztül. „Rengeteg munka és hosszú tárgyalások voltak, de kifejezetten élveztem az újításokat, kedvvel csináltam, csináltuk, és egy igazán jó technológia és csapat alakult ki a FAM-on”.


Megfelelni a kor követelményeinek

„A FAM egy modern technológiai folyamatot hozott a gyár történetébe, és 40 évet visszatekintve folyamatos fejlesztéseket generált — összegezte a FAM történelmét a jelenlegi üzemvezető, Kelemen Tibor, aki kormányos III-ként, műszakba járva, 1988-ban kezdte munkáját a gyárban. Véleménye szerint 1991-ben a folyamatirányító rendszer bevezetése azonos értékű volt a 73-74-es indulással. — A rengeteg adat rengeteg elemzést és fejlesztést tett lehetővé. Ezáltal az öntőmű 2007-ben elérte legnagyobb kapacitását: 1,728 millió tonna acélt öntöttek le. Az elmúlt évek fejlesztése volt a B08-as szelvényméret bevezetése és a nikkelbevonatú kristályosítók alkalmazása. Napjainkra az öntőgépek indításában közreműködő szinte valamennyi kolléga már nyugdíjba vonult, egy teljesen kicserélődött új gárdával igyekszünk, ugyan „koros” technológiával, de a mai kor minőségi követelményeinek megfelelően gyártani, önteni. 


Tisztelt Kollégák!

Köszöntöm a folyamatos acélöntőmű megteremtőit és üzemeltetőit!

Az 1973 óta eltelt időszakban elértük, hogy az Acélmű termelésének — ami folyamatosan növekedett — 100%-át a FAM-on öntjük le, a kokillaöntés az 1990-es évek elejétől megszűnt. Az eredeti terv szerinti termelési kapacitásnak több mint duplájára képes a két öntőgép. Az öntött acél minősége jó, a további feldolgozás során kevés, beavatkozást igénylő visszajelzést kapunk.

Hogy idáig eljuthassunk, nagyon sok szakember tudatos munkájára volt szükség. Nagyon sokan vannak, akik életük, munkájuk jelentős részét ennek a technológiának szentelték, a tisztelet és köszönet mindegyiküket maximálisan megilleti.

Jó szerencsét!

Gyerák Tamás
gyárvezető

 

Módosítás: (2013. augusztus 19. hétfő, 18:43)

 

Keresés a teljes weboldalon