Címlap Múlt és jövő Képeslapokból aranyérmes könyv

Emlékek gyűjtője és helytörténet-kutató

A Dunaferr biztonsági szervezetének munkavállalójaként került nyugdíjba 2005-ben Békési György, negyvenöt éves törzsgárdatagsággal a háta mögött.

 

Korábban a katonai termékek termelésének és átvételének irányításában, vala­mint a minőségügy területein dolgozott különböző beosztásokban. A Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban eltöltött éveitől kezdve érdekli a város és a vasmű története, azóta gyűjti múltunk tárgyi emlékeit. Közreműködik helytörténeti kiadványok elkészítésében. Alapító tagja a Városalapítók Egyesületének, a Dunaújvárosi Kulturális Egyesület vezetőségében is tevékenykedik.

– Az ötvenes évek második felében jöttem ide a technikumba tanulni. Az első pillanattól kezdve gyűjtöttem a várossal kapcsolatos ismereteket és dokumentumokat. Fiatal korom óta nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok is érdekelnek. A munka mellett a kultúra területén is foglalatoskodtam, a városban a Közművelődési Tanács első elnöke voltam. A mai napig minden új kezdeményezés érdekel és gyűjtőszenvedélyem is sokfelé irányul.

– Otthonosan mozog az MMK-ban, a városi könyvtárban, a múzeumban. Miért tartja fontosnak, hogy napi szinten felkeresse a felsorolt intézményeket?

– Dunaújvárosnak nincs levéltára, így több helyen kell kutatnom a múlt emlékei iránt. Minden jelentős dokumentum eltűnt a városból, így csupán személyes kapcsolatok útján, vagy árverések, múzeumok, levéltárak felkeresésével haladok előre egy-egy témában. Idekerülésem első pillanatától foglalkozom a filatéliával. Huszonhét évig voltam a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége dunaújvárosi körének az elnöke. Ennek mentén találkoztam a filatélia egyik területével, a képeslevelezőlap-gyűjtéssel. A képes levelezőlap egy tárgyi dokumentum, amelyen keresztül rengeteg információhoz lehet jutni.

– A „Dunaújváros története képeslapokon” című album nem készülhetett volna el, ha nem áll rendelkezésére egy gazdag gyűjtemény. A kötet végül díjnyertes kiadvány lett…

– 2000-ben jelent meg a könyv, s a Nemzetközi Filatéliai Kiállításon irodalmi kategóriában aranyérmet nyert. Körülbelül 1500 képeslapból válogattam a kötetbe, igazi kincsek kerültek elő a kutatómunka során, például az első duna-pentelei képeslap, ami 1898-ból származik. A kötet megjelentetésében  Kocsa László és Andics József segített nagyon sokat, a történeti részt az időközben sajnos elhunyt Matussné
dr. Lendvai Márta alkotta meg Pongrácz Zsuzsánna segítségével, az összeállítást Őri Zoltán lektorálta, aki más munkáknál is nagyon sok szakmai segítséget nyújtott számomra.

– A dunaújvárosi főiskolásoknak is tartott már előadásokat városunk múltjáról, gazdagon illusztrálva tárgyi emlékekkel. Érdekli a fiatalokat a múlt?

– Kommunikáció és andragógia szakos hallgatóknak a történeti értékű tárgyi emlékek gyűjtéséről, valamint a város szocialista realista ipartörténeti és építészeti értékeiről beszéltem. Úgy érzékeltem, a fiatalok nagyon kíváncsiak voltak. Ez nagyon jó dolog, hiszen történeti múlt nélkül nincs jelen. Aki pedig a város helytörténetéért szeretne bármit tenni, a legfontosabb, hogy ne dobja el az emlékeket! 


 

Francia művészettörténész látogatta meg a közelmúltban a vállalat gyártörténeti gyűjteményét. Jerome Bazin, az Université Paris Est Créteil tanára a szocialista realizmus művészeti irányzatát kutatja, s magyarországi körútjának egyik állomása volt a vasműs gyűjtemény. A fiatal kutató nagy lelkesedéssel tanulmányozta az archívum anyagát, különösen a brigádnaplók tartalma keltette fel érdeklődését, melyekről számtalan fényképfelvételt is készített. Véleménye szerint a Dunaferrnél megtalálható, rendkívül gazdag gyűjtemény — fotók, filmek, képek, szobrok, könyvek és számos egyéb történeti emlék — rendkívül értékes anyagot kínál a történészek számára. Hasonló kutatómunka több iparvárosban is zajlott már, például az egykori keletnémet Eisenhuttenstadtban, a lengyelországi Nowa Huta-ban, vagy a bulgáriai Dimitrovgrádban. Ezeknek részese volt Jerome Bazin is, s mint mondja, végül mindegyik projekt múzeumalapítást eredményezett. A francia szakember reményét fejezte ki, hogy a folyamat a vasműs gyűjtemény életében is elindulhat, s akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó közkinccsé válhatnak a gyár tárgyi emlékei.

Módosítás: (2013. október 16. szerda, 08:06)

 

Keresés a teljes weboldalon